A felnőtt és a gyermek háziorvosi praxisok mellett a fül-orr-gégészeti szakrendelőkben az egyik legnagyobb járóbeteg terhet a heveny orr-melléküreg gyulladások és a heveny középfülgyulladások kezelése jelenti. A szerző fül-orr-gégész, aki rövid összefoglaló közleményében segítséget nyújt az akut rhinosinusitis és az akut középfülgyulladások egyes klinikai megjelenési formáinak diagnosztikájában, valamint az aktuális irányelvek szerinti megfelelő terápia megválasztásában.

Itt van az ősz, itt van újra… Az őszi időjárás beköszöntével ismét emelkedésnek indul az orvoshoz fordulás hátterében leggyakrabban található infekciós betegségek, a tonsillopharyngitisek előfordulása.

Az otitis media (OM) határterületet jelent a gyermekgyógyászat és a fül-orr-gégészet között. Az alap diagnosztika és terápia (vagyis az esetek többsége) a gyermekorvos területe, míg a nem gyógyuló, szövődményes, vagy recidiváló esetek kerül(het)nek a fül-orr-gégészhez. Jelen cikkünkben az akut otitis media (AOM), illetve a savós vagy effúzióval járó középfülgyulladás (OME) diagnosztikai és kezelési kérdéseit elemezzük párhuzamosan.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat.

A PharmaOnline szerint a jövőben a baktériumok lizátumait csak légúti megbetegedések profilaxisa céljából lenne szabad alkalmazni, a pneumonia kivételével.

Nem támasztják alá bizonyítékok, hogy igaz lenne a sokat hangoztatott, sőt sulykolt szabály, miszerint ha valaki elkezdett egy antibiotikum-kezelést, azt a rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében teljességében be is kell fejeznie, írja a The BMJ .

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

A gyors antigénkimutatási tesztek szenzitivitása 90% feletti; azaz, ha az eredmény pozitív, akkor a patogén igazoltnak tekinthető, és nincs szükség tenyésztésre. Torokváladékból végzett tenyésztésre viszont továbbra is szükség van akkor, ha a gyors antigén-kimutatási teszt eredménye negatív.

Az „empirikus antibiotikum terápia” valószínűsége függ az életkortól, az orvos képzettségétől, ezen túlmenően azonban olyan tényezők is befolyásolják, mint a laboratóriumi szolgáltatások földrajzi közelsége, illetve a konzultációs lehetőségek hétvégi elérhetősége.